Egy compact gép fejlesztése

 Avagy irodai gépből a gamer lét felé

Visszatekintő:

A költözés után, az előző oldalról, szépen lassan átmentem a cikkeket.

Így egy-egy új bejegyzés mellett, felkerülnek ezek a régebbi, írások is.

Ez a Visszatekintő!

Jó szórakozást ezekhez is!

A következő téma, lehet nem sokakat fog érdekelni, mert én is tudom, hogy nem olyan érdekes, mint például az ez előtti írásom; a mennyi játékkal lehet már manapság játszani Linux alatt, vagy az Altered Carbon sorozat világa. Viszont aki csak kisebb címekkel akar játszani PC-n és nem akar százezreket gépfejlesztésbe vagy vásárlásba ölni, annak egy megfelelő alternatívát fogok most mutatni.

Tavaly nyár végén találtam az egyik online hardver piacos oldalon egy Lenovo compact gépet, pontosabban egy Lenovo ThinkCentre M58p-t. Ez egy két magos kis gép, amiben egy Intel E8400-as Core2 Duo proci ketyegett. Az egész 775-ös alapokra épül, és nem volt benne sem RAM, sem pedig merevlemez. Viszont volt benne egy DVD-RW optikai meghajtó amolyan grátiszként. Hiszen így az egészet megkaptam 5000ft-ért, postával. Egy jó ismerőstől, volt nálam ingyen, két darab 1Gb-os, DDR3-as RAM-om, gondoltam, majd azokat ideiglenesen beledobom. Vinyót meg gyorsan találtam, ugyanazon az oldalon, egy 250 GB-os Toshibát, megkímélt, 100/100-as állapotban, mindösszesen 2500ft-ért. Pár napon belül meg is érkezett mind a két termék, így neki álltam a dolgoknak.

Először is neki kezdtem a szétszedésének. Első sorban, hogy felfedezzem a felépítését és a belső alkatrészeket, illetve azok állapotát. Másrészt pedig, hogy megtisztítsam. Egy kis antisztatikus kefe, egy kis féktisztító, pár fülpiszkáló és egy kevés sűrített levegő és máris csillogott az egész, mint annak a bizonyos Salamonnak, az a bizonyos testrésze. Beépítettem a helyére a két RAM modult, majd pedig a winchestert és mehetett is az első teszt. Elsőnek egy Deepin Linux-ot telepítettem fel rá, majd később az elementary OS-t, és mindkét rendszert ezen a gépen teszteltem. Végül egy Linux, Mint került a merevlemezre, amit annyira stabilnak éreztem, hogy játékokat kezdtem tesztelni ezen operációs rendszer alatt.

De sajnos „komolyabb” játékokhoz, mint például a Deadfall Adventures, ami elsőnek indítottam el a Steam Play-nek köszönhetően, kevésnek bizonyult a RAM mennyiség és a proci is. Ezután került bele a 2 darab, fejenként 2 GB-os Kingston modul, 4000 ft-ért. Igy már összesen 6 GB ketyegett a kicsikében. Később videókártyát kezdtem bele keresni, ami a ház mérete miatt low profilos és minimum 2 GB, GDDR3-as memóriával van szerelve. Ismerőstől jött a megoldás egy Nvidia Quadro NVS 510 képében, amit 7000 magyar valutáért cserébe már pattinthattam is bele a gépbe. Ezután jött egy újabb teszt. A játék gyorsabban futott és többnyire akadás mentesen, viszont a proci maxon szaladt, amitől be-be ugrott néhány lag.

Nem volt mese, kellett egy erőseb proci, ami legalább 4 magos. Nos két választásom volt. Az olcsó, de bonyolult és sajnos a Q45-ös chipset miatt kivitelezhetetlen. Illetve a drágább.

1. opció: Ezt a lehetőséget a szerverekbe szánt Xeon procik jelentették, amikhez olcsón, pár ezer forintért hozzá lehet jutni. Viszont kell egy kis kitakarás a tökéletes illeszkedéshez a 775-ös asztali alaplapokhoz és kell egy BIOS frissítés is, ami viszont a Q45-ös chipset miatt, nem volt kivitelezhető. Az ilyen chipsetes alaplapoknál ez nem működött, hogy Xeon proci kompatibilis legyen a rendszer.

2. opció: A második, azaz a végleges megoldást, a direkt 775-ös alaplapokba szánt processzorok jelentették. Amik egyszerűen behelyezhetőek, nem kell semmit alakitani vagy frissíteni, viszont drágák, főleg idehaza.

Ki is néztem a 4 magos procik közül az egyik legerősebbet, a Q9650-est.  Csak sajnos ez a proci itthon 18-20 ezer forint között mozog, hiszen 4 magos, magonként pedig 3GHz-en pörgő, 12 MB L2 cache-el rendelkező, még ma is igazán izmos hardver. Külföldről nem sokkal olcsóbban kaptam volna meg. Viszont a Q9550-es, ami szinte mindenben megegyezik a 9650-essel, kivéve a magsebességet, ami 3GHz helyett „csak” 2,83GHz-n pörög, nos azt külföldről 7500 ft-ért, ingyenes szállítással meg is kaptam. Szemben az itthoni 12-14 ezer Ft (+posta) árával.

Közel két hét volt a szállítási idő, de végül megérkezett és azonnal bele is pakoltam a gépbe. Immár simán futott a Deadfall Adventures, a Linux alatt. Viszont jobb lett volna egy-két pontos mérés, amit én személy szerint az MSI Afterburner-el tudtam elképzelni, főleg mivel ezt a programot ismerem a legjobban. Így került a gépre végül egy Windows 7-es rendszer, amire próbaképpen feltelepítettem a GTA5-öt és az Alan Wake-et.

A tesztek során, mindkét játék esetében láttam, hogy a videókártya nagyjából állandóan 100%-on megy, míg a proci messze van a maximum kihasználtságtól. A GTA5 esetében 80%-ot használ a teljesítményéből a Q9550-en, viszont az Alan Wake-nél mivel régebbi a játék, így annál ez az érték csak 52%. Így a meglátásom végül az lett, hogy a rendszer egy kicsivel erősebb videókártyát is elbírna. De többet már nem akarok rá költeni, hiszen új játékkal nem fogok ezen a gépen játszani, a régebbiek viszont még elfutnak 30-32 FPS-el, alacsony, avagy közepes grafikán.

Összességében ez a rendszer 30.000 ft-ba fájt nekem. Ebben benne van az alapgép, hozzá a 4GB RAM, a 250GB Toshiba winchester, a Q9550-es proci, és az Nvidia Quadro NVS510. Sőt időközben, a compact gép kis 250W-os tápegysége miatt, beépítettem egy Pico PSU-t, egy add2PSU segítségével, ami további 80W-ot tud leadni a rendszernek. S végül ezzel az 5000 forintos költséggel még pont benne vagyok a 30-as árban. Szóval ez is azt mutatja, hogy érdemes szétnézni a használt piacon, mert mint láthatjuk egy kis odafigyeléssel egész jó kis cuccokat lehet összepakolni, egészen jó áron.

A másik tanúság, hogy aki kisebb vagy régebbi játékokhoz akar gépet, annak egy ilyen kis compact PC is lehet megoldás. Az egész nem kerül többe, mint egy Core2-es notebook, amivel viszont szinte 100%, hogy nem fog tudni semmilyen játékot sem futtatni. De egy GTAV-öt biztosan nem. Sőt, ha a régi procit például eltudja passzolni az ember, akkor még kevesebb is lehet a költsége, vagy azt a bevételt még 2GB RAM-ra is elkölthetjük és akkor meglesz a 8 GB.

A másik meglátásom, hogy mostanság egyre több régebbi játékot adnak ingyen például a Steam-en, az Origin-en, vagy például a Uplay-en. S egy ilyen gépen, ezekkel rengeteg kalandot élhetünk át, és remekül szórakozhatunk anélkül, hogy Linuxra váltanánk, vagy Windows-os gépet vennénk több százezer forintért.

BlizzCon 2021.

Sziasztok!

2021. február 19.-én, diszkó hangulattal kezdetét vette a 2021.-es BlizzCon. Az első közel 6 percben, Kristian Nairn ír lemezlovas és színész húzta a talp alá valót, aki nem más, mint Hodor a Trónok harcából.

Kezdésnek random emberek mesélték el az élményeiket a Blizzard játékokkkal kapcsolatosan.

Ezután a felemelő összevágás után, J. Allen Brack a Blizzard Entertainment elnöke tartott egy „kis” beszédet. Ennek kicsit olyan időhúzás szaga volt. Érezni lehetett, mintha nem lenne túl sok minden, amit bemutathatnának.

Végre feltűnt a kék, klasszikus Blizzard logó és elindultak a bemutatók. Elsőnek az Arcade Collection került bemutatásra, ami olyan játékokat mutatott be, mint a The Lost Vikings, Rock N Roll Racing  vagy a Blackthorne. Ez a kollekció Switchre, Playstation 4-re és Xbox One-ra fog érkezni.

Blizzard Arcade Collection - Official Trailer | BlizzConline 2021

Újra egy kis beszéd, majd elindult a World of Warcraft videó. Ezzel egybekötve John Hight, a WoW executive producer-e mesélte el mennyi mindent adnak, és hogyan kapcsolják össze a rengeteg játékosukat, főleg ezekben a nehéz időkben. Adnak az embereknek például egy Shadowlands Chains of Domination kiegészítőt, amit elég hangulatos videóval vezettek fel.

World of Warcraft: Shadowlands Chains of Domination - Official Trailer | BlizzConline 2021

Ezt követte a WoW Classic - Burning Crusade, amit Holly Longdale, lead producer vezetett fel és mutatott be a közönségnek.

World of Warcraft Classic: Burning Crusade - Official Trailer | BlizzConline 2021

Majd Ben Lee, game director, bemutatta a Hearthstone új kártyáit és egy új kiegészítőt, ami a Forged in the Barrens nevet viseli.

Hearthstone Forged In The Barrens Trailer | BlizzCon 2021

Eddig semmi extra nem történt ezen az estén, mint amikről megerősített hírek már megjelentek korábban.

De ekkor végre, a már korábban, a Diablo 4. bejelentésekor megjelent videó képkockái kíséretében, felvezetve a Diablo szegmenst.

Na itt kezdett érdekessé válni a dolog. Luis Barriga, a negyedik rész game directora, kezdte az új epizód, új kasztjával, a Rogue-val. Felvezető videó és egy kis gameplay is volt, amiben kiderült, hogy érdekes hős lesz, rengeteg és villámgyors nyilazással, remekül kinéző skinekkel.

Diablo IV Rogue Reveal Trailer | BlizzCon 2021

Bemutatták a Diablo Immortals-t is, a Blizzard AAA mobil játékát is, bár megjelenési időpontot még ehhez sem kaptunk.

Diablo Immortal Alpha Breakdown and Beyond | BlizzCon 2021

Viszont ezután olyan jött, amit én személy szerint nagyon vártam, bejelentésre került a Diablo II. Resurrected. EZ idén meg is fog jelenni a következő platformokra: PC, Xbox Series S/X, Xbox One, Playstation 4, Playstation 5, Nintendo Switch. Sőt a platformok között teljes átjárhatóságot kapunk!

Ez a klasszikus Diablo 2. felújított változata, amiről már azóta annyit megtudtam, hogy magába a játékmenetbe nem igen nyúltak bele, csak a grafikát, a hangokat javították fel. Azaz ugyanaz a játék fut majd, csak újabb grafikus motor alatt. Ennek köszönhetően, elvileg szabadon lehet majd váltani a régebbi külsőre. A karakter továbbra is apró négyzetekre osztott pályákon mozognak majd, és a modellek eredeti dizájnjai is maradtak a játékban, csak ezeket 70%-ban új 3D-s grafikával javították fel. Az egyetlen komolyabb dizájn váltás az az, hogy a tárgyak, táskában használt ikonjai sokkal változatosabbak lesznek. Felújítják, mind a 28 percnyi, CG-videót a játékban, új művészeti dizájnnal és hanggal. Változik például néhány más apróbb dolog is. Az egyik ilyen, hogy a karaktereink osztozhatnak a tárhelyeiken. Változtatnak kicsit a felhasználói felületen, ami az egész kicsinyítését jelenti és az erőnlét csík alá kerülnek a menügombok. Kis dolog még, de ez is szabadon ki vagy bekapcsolható lesz, hogy a hősünk automatikusan felszedje-e majd az aranyat. Multiban könnyebb lesz játékot keresni és csökkennek a ladder-szezonok. Öt új nyelvet kap majd a játék, amiket még nem ismertettek. De a legfontosabb talán, hogy a Resurrected természetesen a Lord of Destruction kiegészítőt is tartalmazni fogja.

Diablo II: Resurrected Full Presentation | BlizzCon 2021

Visszatérve a BlizzCon-ra, ezután visszatért a színpadra a Blizzard elnöke egy kis levezető beszédre, aminek a középpontjában az volt, hogy a Blizzard 30 éves.

Végül a Metallica mini koncertjével, véget is ért az idei BlizzCon. Ami talán a Diablo II Resurrected kivételével túl sok újat nem mutatott. De annyi biztos; hogy a Blizzard rajongói idén sem maradnak játékok nélkül. Túl nagy újítást nem kaptunk igaz, de amit már megszokhattunk, azt idén is megkapjuk kiegészítők formájában.

Sorozatajánló: Dark

Visszatekintő:

A költözés után, az előző oldalról, szépen lassan átmentem a cikkeket.

Így egy-egy új bejegyzés mellett, felkerülnek ezek a régebbi, írások is.

Ez a Visszatekintő!

Jó szórakozást ezekhez is!

Német siker a Netflixen

Ha sorozat, akkor többnyire Netflix. Egyre többször jön szembe a nagy streaming szolgáltató neve, ha valami új sorozatot keresek. Nem volt ez másképpen most sem. Végig néztem a Másik élet (Another Life) című sci-fi sorozatot (erről később lesz írás, amint sikerül feldolgoznom, amit láttam), ami szintén Netflix-es. S elkezdtem keresni az új áldozatot. A választásom pedig, végül ugyanazon szolgáltató egy másik "termékére" esett, ami nem más, mint a Dark (Sötétség).

Maga a sorozat a Netflix-en fut, de nem amerikai vagy britt, hanem német gyártású. S ez lett az első olyan nagysikerű sorozat, ami nem angol, hanem német nyelvű. Sőt szinte minden elemében német, mégis világszinten hatalmasra nőtt a rajongó tábora.

A sorozat, 3 évados és a befejező évad idén jelent meg. A készítők Baran bo Odar és Jantje Friese, akik a Who Am I – Egy rendszer sincs biztonságban című filmet is jegyzik. A színészgárda pedig egytől-egyig német színészekből áll.

A történet egy fiktív német kisvárosban Winden-ben játszódik. Ahol egy atomerőmű a legnagyobb munkaadó, és a legnagyobb rejtélyek is a környékén történnek. A történet szálát ott veszi fel a sorozat, hogy eltűnik egy gyerek, majd később egy helyi rendőr gyermeke is. Eközben tér vissza a városba a történet egyik főszereplője Jonas Kahnwald (Louis Hofmann), aki egy pszichiátrián töltötte az elmúlt pár hónapot, miután az apja felakasztotta magát. Eközben a lány, akivel a tragédia előtt már majdnem összejöttek, már a legjobb barátjával jár. S az egész úgy néz ki a gyerekek eltűnése mellett, egy újabb tini sorozat lesz. De aztán beindul a történek, rejtélyes alakok tűnnek fel és el. Egyre több titokra derül fény. Majd aztán bejön a képbe egy másik időszál 1986-ból, kb. ugyanazon szereplők gyerekkori énjével és még több kérdéssel. Itt már képbe jön az időutazás is, majd pedig még több idősík, és egyre több titok derül ki a város lakóinak múltjáról és jelenéről. Nyugodtan kijelenthető, hogy mindenki hordoz valami titkot, és minden dolog összefüggésben van egymással.

A készítőket bevalottan az 1986-os csernobili atomkatasztrófa is megihlette, de főleg az ezzel kapcsolatos gyermekkori élményeik és a félelmük. Nem hiába az évszám, 1986. S nem hiába van a város mellett egy atomerőmű.

A színészek bár nemzetközi szinten alig voltak ismertek, nagyon jól játszák a rájuk bízott szerepeket. Aminek következtében mára már, milliós rajongó táboruk lett. Ez az elvégzett munkájukat látva nem is meglepő.

Nekem remek élmény a sorozat (jelenleg az első évad befejezésénél tartok) Főleg a retró történet szál miatt, amitől az egész kicsit Stranger Shings-es. De a történet mesélés és a képi világ bizonyos részei és a „mindenki tartogat valami titkot” miatt, nekem még az egyik nagy kedvencemet is felidézi, ami nem más, mint a Twin Peaks. Eddig egy remek sorozat és remélem a további 2 évad is hozza a színvonalat. A befejezésben pedig azért is bízom nagyon, mert a készítők alapból 3 évaddal számoltak, így meg van az esélye egy jó lezárásnak. Nem úgy, mint sok sorozatnál, amit vagy elkaszáltak és le sem sikerül zárni, vagy pedig lezárták, de elkapkodva.

Mindent összefoglalva, eddig a Dark-ot csak ajánlani tudom!

Rendező:
Baran bo Odar
Jantje Friese

Szereplők:

Oliver Masucci - Ulrich Nielsen

Karoline Eichhorn - Charlotte Doppler

Jördis Triebel - Katharina Nielsen

Louis Hofmann - Jonas Kahnwald

Maja Schöne - Hannah Kahnwald

Stephan Kampwirth - Peter Doppler

Díjak:

Grimme-Preis díj, a televíziós fikció kategóriában

 

Official trailer:

https://www.youtube.com/watch?v=BZ5OCIJVErw

Videókártya váltás, 2020. végén

Avagy, hogyan érdemes komponenst váltani...szerintem!

Tavaly év végén megjelent a Cyberpunk 2077 nevű játék, amit én is megszereztem, majd telepítettem az asztali gépemre. Röviden felültem a hype vonatra. Aztán sajnálattal vettem tudomásul, hogy a grafikai beállításokban, minimumra kell állítanom mindent és néha még így is szaggat a játék. A GTX  1050 Ti 4GB-os videókártyám eddig sem volt egy szörny, de most már elérte a csere határát. Tudom, pont a Cyberpunk miatt, nem feltétlenül érdemes kártyát cserélni, mert felettébb bugosan és optimalizálatlanul jött ki. De ez teljesítmény béli csökkenés, más friss AAA címnél is előjött már, csak nem ennyire erősen.

Plusz, nálam van egy olyan elhatározás, ami lényegében az, hogy ha a gép komponense helyett, nem tudok egy olyat szerezni, ami legalább 30-40%-kal gyorsabb lesz, akkor még nem cserélek. Ez volt szem előtt, amikor AMD FM2+ platformról átálltam, Intel 8. generációra. A benchmark tesztek alapján, itt már 50%-os gyorsulást értem el a váltással. Árban pedig meg tudtam maradni az optimális sávban. Ami nálam a 100-150.000ft volt és ami, persze későbbi kiegészítésekkel, növögetett kicsit. A kártya viszont maradt, hiszen kiszolgálta az akkori játékokat, legalább közepes beállításokkal.

Eljött a 2020. év vége és eljött ugye a felismerés, hogy cserélni kell. De mire? Aztán jött a keresgélés, tesztek olvasgatása, és az összehasonlítások nézegetése. Ez amúgy elég egyszerű, hiszen csak beírod Google keresőbe, hogy x-kártya vs. y-kártya és már láthatjátok is, melyik mit tud a másikhoz képest.

 „Szerencsére” jött az azóta is tartó videókártya hiány, és a legtöbb kártyát, vagy csak rendelésre tudtad megvenni. Azaz kosárba teszed és szólnak, ha van és jut is neked. Vagy pedig volt készleten, de csak fél napig, s mire kigondoltad, hogy jó lesz-e neked, addigra el is fogyott.

Árkategória szerint a 1660Ti körül lőttem be az ár-érték arányt. Ez az a kártya, amit megtudtam volna akkor fizetni és a teljesítménye megfelelt volna nekem és a %-os szabályomnak. Ezeket a kártyákat mások is megfelelőnek tartották maguknak, így ahol vásárolni akartam, végül csak GTX 1030-asok voltak raktáron, vagy 3000-es, RTX-ek lettek volna, rendelésre. Akkor már a hiány miatt, 300.000ft fölött mérföldekkel.

Végül, naponta pár óránként néztem rá a webáruházra, s eljött a szerencsém ideje. Tesztekben már feltűnt a kártya, de nem vettem komolyabban is célba, hiszen, nem a nekem már bevált, Nvidia terméke, hanem a konkurensé. Prociban anno, nagyon elégedett voltam az AMD termékeivel, mostanában pedig a Ryzenekről lehet csupa jókat hallani, így végül döntöttem; megrendelem a Sapphire RX 5600 XT-t.

Így is egy hét volt mire megjött a kártya. Kicseréltem és az aktuálisan játszott játékok bődületes fps növekedést értek el. Witcher 3-ban mindent maxra húzva, és ami a csövön kifér beállításokkal meg se röccen. A Cyberpunk 2077 1080p-ben, kb. minden felhúzva eléri a 50-60 fps-t. Nem 20 fps, miközben minden beállítás minimumon, mint előtte. Na ezt hívom én váltásnak. Igaz kellett hozzá 2 év.

Persze lehet havonta váltani, de szerintem nem éri meg. Mindenkinek bekell lőni egy olyan sávot, ahol a játszott játék már eléri a szerinte játszhatatlan szintet. Nálam ez az, amikor már minimum grafikán is droppol a játék. 😊 Aztán bekell lőni, egy ár sávot, amit ki tudsz/ki akarsz fizetni egy új kártyára. Persze ugyanazon pénzért, lehet használtak között kicsivel jobbat nézni. Bár a videókártya az, amit én személy szerint inkább újonnan veszek, mert túl sok a bányász kártya és néha a csaló is. Mostanság pedig ott egy 3. dolog is, a szerencse. Mert a hiány nagyban felnyomta az árakat, persze ha találsz egyáltalán valamit raktáron.

Legyen ez egy útmutató, hogy mikor éri meg cserélni az alkatrészt a PC-ben, vagy úgy általában mindent. Szerintem, nem éri meg minden új megjelenésnél cserélni az adott dolgot. Meg kell határozni, hogy mennyit szánsz rá, és azért az összegért mikor tudsz legalább 30-40%-os növekedést (Vagy amennyit te optimálisnak tartasz.) elérni.

Egy szó, mint száz, nekem így sikerült a tavaly évvégi kártya csere. Lényegében szerencsém volt. Kívánom, hogy legyen nektek is az!

Még valami; tavaly év végén az RX 5600 XT-t 120.000 ft körül vettem. 2021.02.16.-án ránéztem az árakra. Hardveraprón láttam 239.999 ft-ért is, de átlagáron 190.000 ft körül van az ára. Egy szó, mint száz, ha cserélnétek, most ne tegyétek! Én sem hittem, hogy ennyire elszállt a piac. De ez már durva. Ha tehetitek, várjátok meg, mire normalizálódik a helyzet! Akkor viszont alkalmazhatjátok az általam vázolt beszerzési sémát.

Sorozatajánló: Terror (2018)

 Visszatekintő:

A költözés után, az előző oldalról, szépen lassan átmentem a cikkeket.
Így egy-egy új bejegyzés mellett, felkerülnek ezek a régebbi, írások is.
Ez a Visszatekintő!
Jó szórakozást ezekhez is!

Az 1840-es években a HMS Erebus és a HMS Terror egy újabb közös expedíción vesz részt Sir John Franklin vezetésével. A brit haditengerészet két hajója és azok legénysége, nem másra vállalkoztak, mint az északnyugati átjáró felfedezése. Amely felfedezés 10ezer kilométerrel lerövidíthette volna a Távol-Keletre tartó kereskedelmi útvonalakat. Így érthetően nagy figyelem övezte a vállalkozást, majd pedig több hónapnyi utazást követően, a két hajó eltűnését.

Később az expedíció után kutatók az őslakosoktól megtudják, hogy a két hajó a jég fogságába került. Később a legénység elhagyta azokat, a szárazföld gyalogszerrel való elérésének reményében. Végül az emberek a rosszul lezárt és ólommal szennyezett élelmiszertartalékoktól, ólommérgezést, a bakteriális fertőzésektől, botulizmust kaptak. A két hajó legénysége a betegségtől legyengülve, még kannibalizmusra is vetemedett, de végül senki sem kerülhette el a végzetes fagyhalált.

Dan Simmons író, 2007-es műve ezen expedíció történetét dolgozza fel, azzal a csavarral, hogy a felfedezésre induló matrózoknak, nem csak a természet zord körülményeivel kell megküzdeniük, hanem egy az életükre törő veszélyes szörnnyel is.

A sorozatot az AMC készítette és maga Ridley Scott volt az egyik producere, ami azért már az elején bizalomra adott okot. A nagyrészt kis hazánkban forgatott 10 részes széria, nagyon magas színvonalú megvalósítást képvisel, az ipari sóval elkészített hómezők, a hajók külső és belső megépítése első osztályú munka. A képi világot figyelve, szinte azonnal odaképzeljük magunkat, a dermesztő hómezőkre, a jégbefagyott hajókra vagy a kietlen és kavicsos szárazföldre. Nagy gratuláció hozzá a stáb magyar közreműködőinek, hiszen munkájukkal nagyban hozzájárultak az atmoszféra megteremtéséhez. Szóval a képi világ csillagos ötös.

A kalandfilmnek induló, de horrorba forduló sorozat, színészi gárdája tökéletesen eljátssza a rájuk szabott karaktereket. Tökéletesen bemutatják az összezárt emberek konfliktusait, majd az ólommérgezés és a botulizmus következtében kialakuló testi és szellemi leépüléseket. Két kiemelkedő főszereplőt azért kiemelnék. Az egyik a James Fitzjames-t játszó Tobias Menzies, aki már a Trónok Harcában bizonyította a tehetségét, mint Edmure Tully. De szerepelt a James Bond: Casino Royal-ban, és megannyi sorozatban is. A másik színész, akinek kiemelném a munkáját, a Franzis Crozier-t alakító Jared Harris, aki szerepelt többek között a Sherlock Holmes: Árnyjátékban, a Benjamin Button különös életében. De ne értsen félre senki, ők ketten tökéletesen hozzák a rájuk bízott karaktereket, az egyik az idealista és hűséges tiszt, míg a másik a realista, de alkoholista hajó kapitány. Viszont a többi színész munkája sem elhanyagolható, hiszen egy-két kisebb dologtól eltekintve mindenki hozza a kötelezőt. Végig együtt érzünk a legénységgel, a félelmeikkel a kilátástalanságukkal. A karaktereknél sosem lehet tudni ki a „főbb” szereplő, hiszen annak hitt karakterek hullnak el kimondottan gyorsan és gyengének hitt mellékszereplők emelkednek fel lassacskán. Szóval ez a rész is piros pontot érdemel.

Az egyetlen negatívum, amit feltudok róni a sorozatnak, az a szörny. Hiszen a könyvben, Dan Simmons írói munkájával körbe ölelve, elhiszem, hogy rémisztő és kellő pluszt ad az olvasónak. Ki ne olvasta volna már tőle a Hyperion Cantos-t és ott is tökéletesen működött a Shrike mint szörny és sokat hozzá tett a történethez. De itt a képernyőn, egyrészről felesleges hiszen nélküle is eléggé feszült a hangulat végig a történet folyamán és nélküle is lenne 10 részre való cselekmény. Másrészről pedig csak villanásokra látjuk és nem is néz ki túlságosan jól. Nem csúnya a kivitelezés, de mire jobban megmutatják nem éreztem veszélyesebbnek, mint egy vad jegesmedvét. Mondjuk egyikkel sem akarnák találkozni egy hideg téli estén. De remélem értitek vagy ha megnézitek, majd megértitek mire gondoltam.

Inkább rémisztett meg az emberi lélek és psziché mélysége, ami a szélsőségek erősödésével egyre jobban a felszínre tör és lassan az egyszerű karakterek hozzák létre a pszichotriller hangulatot, a saját elállatiasodásukkal, amit végig próbálnak felsőbbrendű emberi pongyolába burkolni, mint Mr. Hickey. Róla csak azért nem írok bővebben, mert nem akarom elvenni a karaktere vagy szerepe élét, sőt már ezzel is sokat mondtam. Egyébként az őt alakító színészt is kilehet emelni a színészgárdából, hiszen Adam Nagatis is egy kiváló teljesítményt mutat a sorozatban, ha nem a legkiválóbbat.

Mindent összevetve egy remek történelmi dráma vagy pszichotriller vagy horror, ki minek tekinti. A cselekmény végig magasan kivitelezett és a történet folyamatosan fenntartja az érdeklődést, így a tíz részen keresztül egyszer sem fárad el a sztori. A képi világ első osztályú, a színészi gárda szinte tökéletes. Szóval szörnnyel vagy anélkül, de ismét egy jó sorozat született.

Hivatalos trailer:

https://www.youtube.com/watch?v=60vhBKQKrYE

Manjaro Linux bemutató

 Avagy kalandozások a Linux világában 4. - Manjaro Linux

Sziasztok!

Ebben az írásban kicsit ugrottam és még mindig nem a Linux Mint-ot hoztam el nektek bemutatni. Habár az volt az a rendszer amit a Manjaro előtt huzamosabb ideig használtam és amit már régóta szeretnék bemutatni a blogon. Ezennel ígérem, hogy a következő Linux disztró bemutató arról fog szólni. Na de ne vegyük el a reflektorfényt a Manjaro elől sem. Ez egy hasonlóan jó rendszer, és könnyen alakítható, szóval megéri legalább ránézni. De használni egyenesen szuper élmény!

A rendszer alapjait az Arch Linux adja, ugyanis ebből fejlődött ki valamikor a 2013-as év környékén. Származási helye alapján ez egy európai operációs rendszer hiszen Ausztria, Németország és Franciaország-ban fejlesztik. Jelenleg a 20.2.1-es verzió számnál tart, aminek a fő asztali környezetei a Gnome, KDE Plasma és az XFCE. Ez a rendszer is mint manapság a legtöbb 64 bites.

Csomagkezelőként a Pacman és a snap-ot használja, amit figyelembe kell venni, ha például Debian alapú rendszerről tér át az ember. Hiszen egy program parancssori telepítésénél, például nem sudo apt install "program neve", hanem sudo pacman -S "program neve" paranccsal telepítünk. Ezeket a dolgokat kicsit újra kell tanulni, de eddigi meglátásom szerint, egy-két alap fogás elsajátítása után, már remekül lehet használni a rendszert. Hiszen programot főleg a Szoftver telepítése/eltávolítása alkalmazással fogunk telepíteni vagy eltávolítani. De ugyanakkor azt is el kell mondjam, hogy alapjaiban olyannak ajánlom a rendszert, aki már látott, sőt valamennyire használt is Linuxot élete során, azaz a haladó szekcióba soronám a Manjaro-t. Ezt mindenki vegye figyelembe! Nem ördöngősség csak kis odafigyelés kell és beletanul az ember.

Ha még nem riasztottalak el teljesen és tovább olvastál, akkor lássuk csak mik a tapasztalataim. Lássuk a kezdeteket. A telepítése nem tér el az eddig látottaktól. Aki telepített már Linux-ot, azt itt sem fogja váratlanul érni semmi. De aki eddig csak Windows-t rakott fel, annak is van egy jó hírem; körülbelül ugyanaz, maximum egy-két dolog sorrendje más. Én próbáltam XFCE-vel, de túl puritánnak véltem a kinézetet, főleg hogy nincs Alkalmazás központ, mint azt már említettem, így később újratelepítettem KDE Plasma környezettel. Ez már sokkal szebb, alakíthatóbb még a fent említett Szofver telepítése/eltávolítása alkalmazás is jobban hasonlít itt, a klasszikus Alkalmazás központokhoz. Van például kép az alkalmazásból, rövid ismertető, persze angolul, és felvannak tüntetve a főbb adatai is. Igaz értékelés nincs, de az sokszor máshol is hiányos, vagy egy-két értékelés miatt nem túl messzire mutató volt a dolog. Így nem is hiányzik. Viszont nagy piros pont amiért nem csak a hivatalos csomagokból /alkalmazásokból lehet telepíteni, hanem a Szofver telepítése/eltávolítása beállításaiban bekapcsolhatjuk az Aur, Snap, és Flatpak tárolókat is, így még több a közösség által készített programhoz is hozzáférhetünk.

Mint említettem remekül szerkeszthető a rendszer, így akinek például ugyanúgy tetszik a macOS-ek alapvető kinézete, az simán letölthet egy témát és már hopsz úgy is néz ki. Persze még alakítani kell vagy lehet a jobb hasonlóság miatt, de a lényege, hogy könnyen alakítható az operációs rendszer grafikus kinézete. Ehhez pedig meg is kapunk minden segítséget. Számtalan beállítási lehetőség van és érdemes is végignézni mindet.

A "start menü" vagyis itt Programindító, ugyanazon az elven működik mint máshol. Innen érheti el az ember a gép kikapcsolása/újraindítását/kijelentkeztetése/zárolása funkciót, az előzményeket illetve a beállítások menüpontot. De itt van az összes telepített alkalmazás is, szét szortírozva, mint például internetes alkalmazások, rendszer eszközök, multimédia, játékok, irodai alkalmazások, fejlesztőeszközök, oktatás vagy segédprogramok. A legelső fülön pedig a kedvencek érhetőek el. Szóval egy szó mint száz klasszikus Start menü, pardon Programindító.

A tálca, vagyis Panel szintén ugyanazon lényegi funkciót látja el mint bárhol máshol. Első ikon a Programindító, utánna a kitűzött alkalmazások ikonjai találhatók, majd pedig a futó programok sorakozhatnak. A jobb oldalon pedig ott a kuka, értesítések, frissítés kezelő, terminál gyorsindító, hálózati beállítások, hangerő és a le sem maradható óra.

Fájlkezelőként itt a Dolphin nevű segédprogram áll a rendelkezésünkre. Alap elrendezésében ugyanaz mint bárhol máshol. Bal oldalon a helyek találhatók mint például a Saját mappa, Asztal Dokumentumok, Letöltések stb. Ugyanakkor ennek a kinézete is tetszés szerint alakítható, bár minek ha már az ember ehhez szokott hozzá. Bár kényelmi dolgokon változtathatunk, ez mindenki egyéni döntése. Ami meglepetésként ért, és egy hatalmas pirospont a rendszernek, hogy a Windows alatt megosztott mappáimat a Távoli címszó alatt lévő, Hálózat ikonra kattintva rögtön elérte a Manjaró. Ezt viszont eddig Linux Mint alatt egyszer sem sikerült elérnem. Sőt ha jól emlékszem, egy linux rendszer alól sem, amiket eddig próbáltam.

Összegezzük akkor tehát! A Manjaro Linux nem kezdőknek való rendszer, viszont ha van egy kis affinitása hozzá az embernek, akkor nyugodtan tehet vele egy próbát. SSD-ről egész gyors a grafikus felület és a rendszer betöltődése. De mivel a Plasma "szebb", azaz jobban beállítható így több memóriát is fog "enni". Szóval hasonló betöltési időt mondanék mint a Windows 10-nél. Kevés plusz letöltött programmal is akár egy Mac-es BigSur kinézetet adhatunk neki. Sőt számomra a KDE Plasma környezet fluidabb volt, mint az XFCE. Ezt viszont megérte a több memória feláldozása. 

Ha valaki megszokja a szokásos Szoftverközpont hiányát és elfogadja a Szoftver telepítése/törlése kissé "puritánabb" kinézetét, akkor a több beállítható tárolónak köszönhetően, jóval több programhoz férhet hozzá. Az is nagy plusz volt legalább is a számomra, hogy a Windows hálózat alatt megosztott mappáimat rögtön felismerte, amit mint említettem más Linux alatt még nem sikerült megcsinálni. Persze ez lehet a saját bénaságom, de akkor is egy nagy plusz volt nekem a rendszerben. A rendszer telepítésénél ugye belehet állítani a magyar nyelvet, de a települt rendszernél nem 100%-os a magyarítás. Viszont ha beállítjuk a beállításoknál, akkor azután még pl. a harmadik féltől származó programokat is magyarosítja a rendszer a tárolókból, automatán. De a pár hetes tesztek alatt azért volt egy hiba is, amikor kijelentkezve volt a rendszer, és én véletlenül rányomtam a profil váltására, a kép elment és újra kellett indítanom a gépet, mert se kép se hang nem volt. Lehet több várakozás után is helyreállt volna, illetve ez azóta sem jelentkezett, de akkor is egy mínusz. Ezen hiba ellenére is, én csak ajánlani tudom a Manjaro-t, hiszen egy remek rendszer. Egy próbát megér annak, akit érdekelnek a Linux rendszerek. Én személy szerint, maradtam is ennél a rendszernél a Linux-os asztali gépemen!

Filmajánló: UFO (2018)

Visszatekintő:
A költözés után, az előző oldalról, szépen lassan átmentem a cikkeket.
Így egy-egy új bejegyzés mellett, felkerülnek ezek a régebbi, írások is.
Ez a Visszatekintő!
Jó szórakozást ezekhez is!

2006. november 7-én egy ismeretlen repülő tárgy jelent meg a chicagói nemzetközi repülőtér felett. Többen látták a diszkosz alakú valamit, ami miután feltűnt a reptér felett, lassan az egyik kifutópálya föle lebegett, majd teljesen hangtalanul, és mozdulatlanul állt a levegőben. Végül az ismeretlen repülő tárgy, hirtelen lyukat vágott a felhőkben és eltűnt, az addigra már népes nézelődők szeme elől. Többen látták azt a valamit, a reptéren várakozó utasoktól kezdve, a reptéri személyzeten át a közelben elhaladó vagy leszállni készülő repülőgépek pilótáival bezárólag. Persze a hivatalos és gagyi magyarázat sem maradhatott el: a hivatalos szervek szerint az egészet csak egy időjárási jelenség okozta.

Ezt az esetet dolgozza fel kicsit másként és tovább gondolva az UFO (2018) című film. A történet nem Chicago-ban, hanem Cincinnati-ben, pontosabban annak nemzetközi repterén kezdődik, ahol is 2017. október 17-én, az egyik leszállópálya felett megjelenik egy ismeretlen repülőtárgy. Az egészet többen látják az utazóközönség, a légi irányítók és a pilóták közül. Végül a tárgy eltűnik. Ezután megjelennek a szövetségi szervek és máris gyorsan bejelentik, hogy az egész egy drón miatt volt, majd később, hogy csak egy repülőgépet láttak az emberek.

Történetünk főhőse itt kapcsolódik be a történetbe. Derek (Alex Sharp) egy kiváló képességekkel bíró egyetemista, aki egy nap a hírekben hallja a reptéri ufóészlelést. Mint kiderül kisgyermek korában ő maga is látott egy ismeretlen repülő tárgyat, de amikor azt elmesélte a szüleinek, azok nem hittek neki. Ez a gyermekkori élmény és a történet rejtelmessége, sarkallja arra, hogy nyomozni kezdjen az ügyben. Ebben segít neki végül, a matematika professzora is akit nem más alakít, mint Gilian Anderson. Mindeközben az FBI is nyomoz az ügyben, sőt később a tehetséges egyetemista is felkelti az érdeklődésüket, hiszen ő egyedül jön rá olyan dolgokra, amelyekre a hatóság csak megannyi tudós segítségével tudott.

 O’Hare nemzetközi repülőtér 

Szóval a film nem fog nézettségi rekordokat dönteni, de egy remek kis egyestés film, amit majd később még elő lehet venni, főleg azoknak, akiket érdekelnek az UFO témájú filmek. Könnyed de mégis gondolkodásra késztet és ez adja meg a hangulatát. Mi az a jel, amit a torony és az egyik gép párbeszéde közben hallani? Talán egy üzenet? De mit akarnak üzenni és kik? Ezekre a fő kérdésekre keresi a választ a Derek, akivel, együtt haladhatunk a nyomozása során és mi is elgondolkodhatunk a matematikai megoldásain és azok következményein. Kimondottan érdekes a finom szerkezeti állandó kérdése, illetve az ezzel való intelligencia vagy a tér egy pontjának meghatározása, és ezt a film veti fel. Szóval nem valami humbug egyenletekről van szó, hanem tényleges dolgokról, amelyek jelenleg is foglalkoztatják a fizikusokat. Persze nem kell ettől a filmtől azt sem várni, hogy megadja a választ arra a kérdésre miszerint léteznek-e idegenek. Inkább csak felteszi a kérdést, mint sok hasonló film; ha léteznek és újra meg újra ellátogatnak hozzánk, vajon mit akarnak közölni velünk. Egyáltalán akarnak e bármit is közölni, vagy csak felmérnek minket.

 A szereplők közül a Derek matematika professzorát játszó Gilian Anderson-t nem kell bemutatnom szerintem senkinek. Ő hozza a kötelezőt, bár szerintem neki ez már rutin. Bár meg kell hagyni nemsok lehetőséget kap a kibontakozásra. Aztán ott van még az FBI ügynököt alakító David Strathairn is, ő szintén megannyi másik produkcióban és sorozatban szerepelt már. Többek között a Bourne-ultimátum-ban, a Bourne-hagyaték-ban, a Godzilla-ban és a Novemberi gyilkosságban. A sorozatok közül pedig a McMafia-ban, a Great Decision-ban vagy a Feketelistában. Viszont ott van a főhőst alakító Alex Sharp, ő eddig még nem sok filmben játszott, de azért láthattuk már az Így csajozz egy földönkívülivel-ben vagy a Better Start Running-ban. Ő jól hozza a karakterét, a fiatalt, akivel kiskorában egy olyan esemény történik, ami arra készteti, hogy az ügy végére járjon. Remekül alakítja a megszállottat, aki se sulival, se baráttal nem törődve próbál a rejtély végére járni. Picivel ismertebb színész a Derek barátnőjét alakító Ella Purnell, aki olyan filmekben játszott, mint a Churchill, a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei, az Access All Areas vagy a Kick- Ass 2. Sajnos neki nem sok szerep jutott, de amit kell ő is teljesíti.

Negatívum, hogy a mellékszereplők körülbelül tényleg csak ott vannak, nem sok értelmük van. Derek haverja is inkább idegesítő karakter, kb. mintha semmi célja sem lenne a szerepeltetésének. Bár, ha pont ez volt a cél, akkor a színész remekül eljátssza. Az FBI szál is kicsit mellékesnek tűnik, mintha csak azért rakták volna bele, mert kellett egy kis izgalom fokozásnak a kormányszerv feltűnése. Nincs az sem tisztázva, a film végén hogyan jöttek rá arra, amire Derek és a professzora. Csak feltűnnek és annyi, elmondják az újabb üzenetet, amit egyébként a főhős is hall a kocsi rádiójában csipogás formájában, de nem is készül fel arra az eshetőségre, hogy talán újabb üzenetet kap. Ami nem logikus, ha egyszer üzentek, felkészülök a következő találkára, hátha újra megtörténik. Ezzel a ciklikussággal egyébként pont elveszik a film célja, így csak egy szeletet kapunk egy hosszabb nyomozásból, történetből, aminek a többi részét már nem láthatjuk és nem érezzük a film végét lezártnak. Én legalább is így éreztem. Illetve az is furcsa, hogy Derek nyomoz, de nem kielégítő ok a gyermekkori UFO észlelés. Pontosabban nincs úgy bemutatva, hogy azt érezzük, ha én is átélném azt a dolgot, biztos belefognék az igazság felderítésébe. Szóval elnagyolt a motiváció bemutatása.

Összességében, a filmnek vannak hibái, de egyszer mindenképpen megnézhető. Akiket kimondottan érdekelnek az UFO-s témák, azoknak akár többször is elő fog kerülni, hosszabb idő elteltével. Bár nem olyan sűrűn, mint mondjuk az ezerszer jobb Harmadik típusú találkozások (Close Encounters of the Third Kind), az Égi tűz (Fire In The Sky) vagy például a Negyedik típusú találkozások (The Fourth Kind). A többieknek viszont, csak egy egy-estés film lesz. Hiszen, ha mást nem is tud, de egy pillanatra elgondolkozhatunk tőle, a helyünkön a világűrben, illetve, hogy az igazság tényleg odaát van-e.

Offical Trailer:

https://www.youtube.com/watch?v=gxUcHrPhewY

Eclipse IDE telepítése, Linux (Manjaro) alatt

Sziasztok!

A következő szösszenetben bemutatom, hogyan telepíthetjük az Eclipse IDE-t Linux alatt. Ugyanis ha elakarjuk kezdeni a programozás alapjait, mint például én, akkor kelleni fog egy program. Na ez lehet például az Eclipse IDE (Integrated Development Environment). 

"Az Eclipse maga egy nyílt forráskódú, platformfüggetlen szoftverkeretrendszer, amellyel alkalmazásokat lehet készíteni. Ezt a keretrendszert eddig jellemzően integrált fejlesztőkörnyezetek (Integrated Development Environment, IDE) készítésére használták fel, mint például a Java IDE, a Java Development Toolkit (JDT) és fordító (ECJ) amelyet az Eclipse részeként terjesztenek (illetőleg az Eclipse fejlesztéséhez is használnak). Az Eclipse természetesen más kliensalkalmazások fejlesztéséhez is használható, mint például az Vuze nevű BitTorrent kliens.

Az Eclipse egyben egy felhasználói csoportot is takar, amely folyamatosan bővíti az Eclipse alkalmazási területeit. Ennek egyik példája az Eclipse modellező projekt, amely a modellvezérelt tervezés legtöbb területét lefedi.

Az Eclipse-et eredetileg az IBM fejlesztette ki a VisualAge eszközcsalád utódjaként. Az Eclipse projektet jelenleg az „Eclipse Foundation” (magyarul Eclipse Alapítvány) nevű szoftveripari nonprofit konzorcium kezeli. Több szoftvereszközgyártó is az Eclipse-re kívánja alapozni a jövőben IDE termékeit. A szervezet alapító tagja a QNX Software Systems, amely 52%-os tulajdonrészt mondhat magáénak."

forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Eclipse

Ez az integrált fejlesztői környezet, elérhető Windows, macOS és természetesen Linux alatt is. Az első két operációs rendszernél könnyen ment a telepítése, de utóbbinál egyszer meggyűlt vele a bajom. Lehet, sőt valószínű, hogy én voltam a béna, de aztán jött a Manjaro és rájöttem, hogy itt sem sokkal bonyolultabb a dolog mint pl. Windows alatt. Na de nézzük csak meg a folyamatát;

Elsőnek böngészőben rá kell keresnünk a www.eclipse.org webhelyre. Ahonnan a download fül alól, le kell töltenünk a telepítőt.

Ezután meg kell keresnünk, hová töltöttük le az eclipse-installer mappát. Ezen belül az eclipse-inst fájlra kell kettőt kattintanunk, akár csak pl. Windows alatt. Csak ekkor nem csak úgy elindul a telepítő, hanem előtte rákérdez, hogy futtassa-e a fájlt. Itt az igenre kell nyomunk és el is indul a telepítés folyamata.

Az elindult telepítőn belül első lépésként megadhatjük, hogy mit hová installáljon. Illetve akarunk-e a start menübe indítót vagy az asztalra ikont. Ha ezeket megadtuk indulhat is a folyamat.

A telepítés folyamata a netkapcsolattól, illetve a szerver leterheltségétül függ, ahonnan letölti az adatokat a program. De általában gyorsan végig megy a folyamat. Ha kész, rögtön el is indíthatjuk a programot és belevághatunk a java programozás alapjaiba.