Unboxing 4 - Playstation 3 játékcsomagok nyitása (ASMR)

Sziasztok!

Nemrég beszereztem egy Playstation 3 konzolt elég kedvezményes áron, 2 kontrollerrel és a Star Wars The Force Unleashed 2 játékkal. De közben rendeltem is hozzá pár klasszikus címet. Lássuk melyek érkeztek ebben a két csomagban! Jó szórakozást a videóhoz, ami most full ASMR lett!

Link (ha nem indulna a videó)!

Filmajánló: Sötét múlt (2022.)

Sziasztok!

Újabb félév, újabb Liam Neeson film. Ezúttal a sötét múlt kísérti főhősünket, aki minél öregebb annál kevesebb akcióval, egyre rosszabb filmekhez adja a nevét. Ez lenne a kivétel? Lássuk csak;

A történet szerint Travis Block (Liam Neeson) egykor harcolt Vietnámban, ahol tévedésből lelőtt egy tisztet, miközben az egy helyi lánnyal erőszakoskodott. Hogy ne kerüljön hadbíróság elé, az épp arra járó társa/felettese Gabriel Robinson (Aidan Quinn) elviszi a balhét. Később a háború után ez a felettese újra felveszi vele a kapcsolatot, immár az FBI egyik vezetőjeként, hogy Travis dolgozzon neki. A munkája abból áll, hogy főleg beépült, de lebukott ügynököket ment ki szorult helyzetekből. Évekig „nyugisan” dolgozik, ami alatt néha a munkáját, persze parancsra, nem éppen legális módszerekkel végzi el, viszont sosem lép át egy határt. Ekkor kerül a képbe a szökésben lévő Dusty Crane (Taylor John Smith), aki azt állítja; Robinson parancsára embereket ölnek meg az FBI ügynökei, hogy elkerüljék bárminemű kínos ügy felszínre kerülését, vagy ha éppen csak a kormánnyal szemben túlságosan felemelik a szavukat. Közben a képbe kerül Mira Jones (Emmy Raver-Lampman) újságíró is, akit Dusty keresett fel, hogy kiadja neki az információkat az ügynökség sötét munkáiról és az megírhassa az újságban, ahol dolgozik. Persze mindez Gabriel Robinson fülébe is eljut, aki pedig embereket küld, a fent említett személyek után. Mindeközben Travis csak szaladgál ide-oda, üldözi Dusty-t és vonakodik elhinni, vagy egyáltalán segíteni a bajba jutott embereknek. Hiszen az ő sötét múltja felszínre kerülésével is messzire kerülhet a lányától és unokájától, akikhez viszont éppen ellenkezőleg, közelebb szeretne kerülni, a munkája miatt elvesztegetett rengeteg idő után.

Ezt a 2022-es akcióthrillert Mark Williams rendezte, akinek olyan filmekhez köthető a neve, mint a szintén Liam Neeson főszereplésével készült, Becsületes tolvaj vagy az Oltalmazó. De egyébként csak ilyen B kategóriás akciófilmek elkészítésében vett részt ez idáig, de ha így haladnak, lesz az a kategória még ZS is.

A karakterek sablonosak, ahogy a történet is. Rögtön az elején tudod, hogy kik a rosszfiúk, kik a jók és kik lesznek az áldozatok. A színészek és a munkájuk elfogadhatóak, már amennyire a forgatókönyv engedi. De ezt csak a mellékszereplőkre értem. A főszereplők, színészi játéka szerintem kimondottan pocsék lett. Liam Neeson kimondottan irritált ebben a filmben a munkájával. Értem én, hogy öregszik, de akkor ne vállaljon akció filmet. Itt olyan mintha csak rohangálna az egész cselekmény után és ide-oda kapkodná a fejét, hogy húha, mi történik itt. Mindezt megfűszerezve egy jóadag paranoiával, legalább is a forgatókönyv szerint. Csak éppen ahhoz kell kézen ragadni és megmutatni neki, hogy éppen ki is a rosszfiú.

A végén pedig egyszerűen, elmarad a katarzis és csak úgy vége lesz. Travis felszólítja Gabriel-t, hogy adja fel magát, az pedig mivel már nincs több embere, akit ráküldhetne, szót fogad és „The End”. Egyszerűen üres érzése marad az embernek a stáblistára. Hiába a nagy családi összeborulás, nincs súlya az egésznek. Plusz ott vannak mindentől távol a családtagjai, akik meg sem próbálnak kapcsolatba lépni Travis-szel, sőt senki sem felügyel rájuk. Csak úgy elvitték őket, majd paff simán otthagyják mind, őrök nélkül. Úgyis olyan suták, biztosan nem fognak próbálkozni szökéssel, vagy egy telefonálással, és hát tényleg nem. De a főszereplő végül csak odaautókázik és aztán együtt lelépnek.

Viszont, ha valaki egy nehéz nap után csak le akar ülni egy sörrel a kezében, és meg akar valami akciófilmet nézni, amin nem kell túlsokat agyalni és szereti is a B kategóriás akció filmeket, akkor ez a film egyértelműen neki szól.

Összegezzük tehát; az Elrabolva filmeket mind imádtam! Viszont onnan, a legnagyobb bánatomra, olyan messzire jutottunk a Sötét múlt-ig bezáróan, hogy az nem igaz és az úton egyértelműen lefelé mentünk. Sem jó forgatókönyv, sem jó színészi játék nincs a filmben, sablonosság viszont annál több. De ha ez bejön és tényleg, mint írtam, nem akarsz egy fárasztó nap után, se rejtélyekkel, sem pedig művészi vagy gondolkodtató filmmel foglalkozni, akkor ez a te filmed lesz. Egy estére mindenképpen, de sajnos utána el fogod felejteni. S talán jobb is így.

Sorozatajánló: Outer Range

Sziasztok!

Egy farm, egy család, egy nyugodt vidéki élet az amerikai prérin. Aztán egyszer csak megjelenik egy hatalmas lyuk a családi föld kellős közepén, és minden a feje tetejére áll.

A magyarul Odakinn című, sci-fi-western sorozatot 2022 április 15-én mutatta be az Amazon Prime Video. Az első évad összesen 8 részből áll, ami úgy néz ki mostanában standard számnak számít a sorozatkészítő szakmában. Ez, az érdekes cselekmény miatt, nekem egy kicsit kevésnek tűnt, de hátha nemsokára jön majd a második évad és elmúlik ez a hiányérzet.

A történet szerint Royal Abbott egy wyomingi farmer, a feleségével, két fiával és az egyik fiának a kislányával él együtt a családi birtokon. A megélhetésért és a szomszéd család zaklatásaival küzdenek, amikor is Abbott egy hatalmas kerek lyukat talál a legelőjén. Nem sokkal később érkezik egy Autumn nevű lány. Ő egy látszólag a szabad és vándorló életet választott idegen, aki megkéri a farmert, hadd táborozzon le a földje szélén egy kis időre. Rejtélyes egybeesés, de a java még csak most kezdődik. A szomszéd család egyik és Abbott fiatalabb fia részegen összeverekednek, ami a Tillerson fiú halálával végződik. A Royal család összezár és a halottat megpróbálják eltűntetni még idő előtt. Ezt a családfőnek úgy sikerül, hogy a testet beledobja a nemrég megjelent rejtélyes üregbe. Ekkor megjelenik a helyszínen Autumn is, aki egy rövid beszélgetést követően Abbott-ot is belelöki a lyukba, aki viszont, másnap reggel a földjén ébred.

Szóval rejtély és izgalom akad a sorozatban bőven, pont ezek sokasága miatt éreztem kevésnek a nyolc részt. Az egész nézeti magát, még a lassabb részek is izgalmasak, így nem is éreztem rá kényszert, hogy áttekerjek egyetlen-egy pillanatát is.

A szériát Brian Watkins készítette, akinek az IMDB szerint ez az első munkássága. Viszont a munkáját olyan tapasztalt rendezők segítették, mint Jennifer Getzinger, Alonso Ruizpalacios, Amy Seimetz és Lawrence Trilling.

A szereposztás is elég neves, kezdve Josh Brolin-tól, aki a főszerepet kapta, mint Royal Abbott. Igen ő játszotta Thanos-t a gonosz arcot a Bosszúállókban, de ő volt Kábel a Deadpool 2-ben, illetve Gurney Hallec a Dűne-ben. Az ő karrierje egészen az 1980-as évekig nyúlik vissza, szóval kevés lenne itt a hely minden lényegesebb szerepének a felsorolásához. De látszik is a tapasztalat, remekül hozza a családjáért aggódó és mindent megtevő apát, nagyapát. Igazi régi vágású színész, aki már a nézésével is tökéletesen eljátszik egy-egy jelenetet. De hasonlóan hosszú pályafutást tudhat maga mögött, a feleséget alakító Lili Taylor is. Csak néhány a fontosabb filmjeiről: The Evening Hour, Az apáca, Bőrpofa, Az útvesztő: Tűzpróba, Démonok között, Vérkötelék. Itt is mint a legtöbb filmjében, mellékszereplőt alakít, de azt viszont tökéletesen. Aztán ott van az Autumn-ot játszó Imogen Poots. Ő a sorozat rejtélyes alakja, aki ártatlannak tűnik, viszont valamit biztosan titkol. Meg is van hozzá minden képessége, ártatlan arc, vékony testalkat. Aztán egyszer csak azt vesszük észre, hogy minden előjel nélkül, belelöki Josh Brolin karakterét a feneketlen lyukba. Az angol színésznőt egyébként olyan mozikban láthattuk, mint a Francia kiút, Az apa, Fekete karácsony vagy a Megőrjít a csaj. Végül pedig kiemelném még Will Patton-t, aki a rivális Tillerson család fejét alakítja. Ő a másik régivágású színész a sorozatban, aki már az Armageddon-ban is igazi cowboy volt. Az ő színészi játéka is kiváló, egyszerűen nem találtam benne hibát. Wayne Tillerson szerepe tökéletesen illik rá. A beteg, de valami titkot nagyon megszerezni akaró családfő, aki ezért szinte bármit képes lenne feláldozni.

De fellehetne sorolni az összes színészt a sorozatból, és mindegyik neve mellé lehetne valami jót írni. A történet, a szereplők, a hangok kiválóak és remekül összeadódnak. Fenntartva a rejtélyt, illetve a feszült hangulatot. Az ember egészen beleéli magát, az elsőnek ártatlannak tűnő család életébe, ami aztán olyan balszerencsés fordulatot vesz, hogy már én is azon gondolkodtam mit tennék hasonló helyzetben. Végül ezen még csavar egyet a rejtélyes mélyedés a legelőn, plusz a karakterek váratlan megnyilvánulásai. Néha már azt gondoltam; senki sem az, akinek látszik, de egy-két fő karakter tutira. Minden rész után azt vártam, mikor tudom megnézni a következőt, aztán egyszer csak hopp, vége lett. Most pedig várhatjuk a következő évadot.

Engem teljesen megvett ez a western-sci-fi keverék. Tuti lett a recept, és az is tuti, hogy én kérek még belőle. Szóval szerintem mindenkinek érdemes vetnie rá egy pillantást, utána úgysem tudja majd abbahagyni.

Filmajánló: Az elveszett város (2022.)

Sziasztok!

Az egész úgy kezdődött, hogy nemrég, születésnapom volt és kaptam egy ingyen jegyet az egyik moziba. De mivel semmi olyat nem vetítettek, ami túlontúl érdekelt volna, úgy gondoltam azért menjünk el valamire. Végül a barátnőm választása Az elveszett város-ra esett és meglepetésemre egy jót szórakoztunk ebben az 52 percben.

Péntek napközben vetítették, így várható volt, hogy nem lesz tele a terem, de végül azért meglepődtem a 15-20 fős nézőszámon. Sőt sokáig azt hittem, csak én vagyok férfi a közönség soraiban és erre cáfolatot csak a film legvégén kaptam. Szóval mivel egyedüli férfinek hittem magam, és még kevesen is voltunk, rögtön azt hittem, hogy ez egy csajos, nyálas, romantikus film lesz. Mert addig csak egy posztert láttam az egészről, ami alapján viszont egy kalandfilmnek hittem az egészet. Hát ilyen az, amikor nem követem, egy-egy új film beharangozását a közösségi felületeken.

Aztán végre világítás ki, és mehet a menet. Nos, a film első része tényleg olyan, mint valami tipikus nőknek szóló film. Adott a főszereplő Loretta Sage (Sandra Bullock) írónő, aki a férje halála után írói válságba kerül és egyszerűen nem tudja befejezni a legutolsó regényét. A kiadója Beth Hatten ennek ellenére folyamatosan tartja benne a lelket és hajtja, hiszen ő erre a regényre tette fel a cége teljes vagyonát. Így elkelne nekik már némi siker. Aztán feltűnt az ügyeletes szépfiú Alan Caprison (Channing Tatum), aki Loretta könyvbemutatóinak és közönség találkozóinak csúcspontja, a sok romantikus kalandregényre éhező, női olvasók között. Ő egy férfi modell, aki a könyvek borítóira kerül, és az író a főhőse kinézetét is tőle kölcsönözte. Mindeközben előbukkan egy milliárdos csemete, Abigail Fairfax (Daniel Radcliffe) is, aki viszont egy olyan letűnt civilizáció kincsét szeretné megtalálni, ami után Loretta férje is kutatott a halála előtt. Elraboltatja az írónőt, és kényszeríteni szeretné, hogy segítsen megtalálni az elveszett város királyának, vérvörös koronáját. De az elrablást Alan is látja, aki viszont mentőakciót szervez a nő kiszabadítására.

Megmondom őszintén a történet egy kicsit klisésnek tűnt így elsőre látva, de aztán ahogy a történet haladt, úgy lett az egész egyre humorosabb, egyre egyedibb, a karakterek pedig egyre mélyebbek. Persze azért nem annyira mélyek, mint a Mariana-árok, de a filmhez képest egész jók lettek az alakítások. A mozi eleje és legvége kicsit leül, nem kis hála a tipikus filmes eszközöknek, de a közepén nagyon jól lehet szórakozni. Főleg, ha nem vársz tőle sokat. Viszont Brad Pitt kameója fergeteges, talán azon nevettünk a legjobban. Később pedig, ahogy Loretta rájön, hogy ha utálja a könyvét és azt, amit csinál, akkor a saját rajongóit nézi le. Majd pedig lassan, ahogy kezd kikecmeregni az írói válságából. Illetve ahogy Alan-t egyre jobban megismerjük, hogy ő nem csak egy szép arc, meg egy kigyúrt test, hanem igen is kiakar törni ebből a skatulyából, amibe a szegény gyermekkora kényszerítette. Egyre jobban elengedjük a kis idegesítő vagy klisés, történeti dolgokat. Ha ez pedig megvan, végül jól is szórakozhatunk rajta. Mint ahogy mi tettük.

A filmet egyébként Aaron és Adam Nee rendezte, akiknek olyan filmeket köszönhetünk, mint a The Last Romantic, a Band of Robbers vagy a Clark Kent Has a Dream című tv-s széria. Az írók közül talán Oren Uziel-t lehet érdemes megemlíteni, aki olyan történeteket írt, mint a Végtelen útvesztő 2., Mortal Kombat, vagy a The Cloverfield Paradox. A zenéért a török származású Pinar Toprak felelt, és nem is kezdő a hölgy hiszen például ő komponálta a Stargirl, a McMilliók vagy a Krypton sorozatok zenéit is. A filmek közül pedig a Marvel Kapitány vagy a The Angel az, amit érdemes lenne megemlíteni a munkájával kapcsolatban.

Szóval, az eleje lapos, a vége kiszámítható, de a közepe könnyed szórakozást nyújthat, főleg, ha nem vársz Oscar-t érdemlő drámát vagy történetet. Nekem tetszett és annyira minimum jó volt, hogy meghozza a kedvem más kalandfilmekhez is. S habár a közeljövőben nem valószínű, hogy újra előveszem, de a távolabbibban megvan rá az esély. Szóval a lényeg: egy csajos filmezéshez, vagy egy könnyed mozizáshoz a barátnőtökkel, tökéletes választás lehet.

Sorozatajánló: Star Trek: Picard

„Mon Capitaine” – ahogy a Star Trek-ben, Q hívja a legendás Jean-Luc Picard-ot. Talán a The Original Series (Az eredeti sorozat) után, a második legmeghatározóbb, ha korosztályomat tekintem, akkor szerintem a legmeghatározóbb Űrszekerek sorozat volt a The Next Generation (Az új nemzedék). A filmekről már nem is beszélve. Szóval nem volt meglepő a CBS-től, hogy a Star Trek univerzum felélesztéséhez, maga Picard kapitány is saját, névre szóló sorozatot kapott.

A CBS egy nagyobb kihagyás után, jelenleg három Star Trek sorozatot futtat, egymással majdnem párhuzamosan. Azért csak majdnem, mert idővonal szerint a Picard cselekménye jóval később, míg a Discovery és a Strange New Worlds a Csillagflotta korai szakaszában, egymással szinte egymás mellett haladnak. Sajnos a Discovery-ből az első évadot elkezdtem, de nem fejeztem be, míg a negyediket ezzel szemben ledaráltam szinte egyben. Szóval jót tett neki az ugrás, de erről majd egy másik írásban, ahogy befejeztem az összes évadot. Az SNW első pár része pedig, még csak most jelent meg. Érdekes, de majd csak egyben szeretnék róla véleményt írni, szóval erről is később hallotok tőlem. Nehogy úgy járjak, mint a Halo sorozatajánlóval! Ugyanakkor a Picard már a 2.évadát éli, én pedig folyamatosan követtem epizódról epizódra és egyszerűen imádtam. Szóval a mai írásom erről a szériáról fog szólni.

Maga a sorozat; 2020. január 23-án indult, ami az 1987–1994 között vetített Star Trek: Az új nemzedék sorozatban megismert Jean-Luc Picard kapitány utóéletét mutatja be, utolsó mozifilmje után 20 évvel. Időrend szerint, az új nemzedék és a mozifilmekben történt események után vagyunk. Jean-Luc megöregedett, visszavonult a családi birtokra és borászattal foglalkozik. Mindez pedig azért, mert a romulán központi bolygó a Romulus, elpusztult. A csillagflotta pedig nem nyújtott lényegi segítséget a lakosság kimenekítésében. Ezek után a kapitány kiábrándulva a Flottából, a visszavonulást választotta. Eközben egy korábbi terrortámadás miatt, amit szintetikusok követtek el, ez a technika lényegében be lett tiltva. Ennek ellenére jelenik meg egy szintetikus lány Dahj, akiről, mint kiderül, lényegében Picard régi barátjának Data-nak az egyik „lánya”.  Hamarosan régi-új csapat verbuválódik össze, hogy kiderítsék az igazságot és Dahj halála után segítsenek az ikertestvérének Soji-nak.

A második évadban, ezzel szemben Picard immár újra a Flotta admirálisa. Viszont még mindig a birtokán éldegél nyugalomban, és csak kisebb-nagyobb ünnepekor hagyja el a borászatát. Egészen addig míg egy csillagközi örvényből elő nem bukkan egy borg hajó, aki csak a híres Jean-Luc-el hajlandó tárgyalni. Ekkor az első évadból megismert csapat élén felveszi a kapcsolatot a borg-gal. Ekkor viszont a lények látszólag megtámadják a flottát és már győzedelmeskedni látszanak, így nem marad más, mint az önmegsemmisítés, aminek a végén a főszereplők egy alternatív univerzumban találják magukat. Ekkor elindul a hajsza, hogy választ keressenek a ki? a miért? és a további égető kérdésekre.

Mindkét évad egy-egy Picard-hoz mélyen köthető karakter köré épül. Az elsőben ez Data, az örök barát, aki bár szintetikus életforma volt, emberré szeretet volna válni, vagy legalább megérteni az emberi létet. S pont ez lesz az egész magja. Egy szintetikusnak is van alapjoga az élethez, lehet-e az emberrel vagy más fajjal egyenlő? A második évadban pont az ellenkezője, Q az örök ellenség személye és a főhős kapcsolatára épül mind a tíz rész.

Amik viszont közösek, azok a szentimentális érzelmekre építő történetszálak. Jó látni az újra előkerülő régi karaktereket, s azt is, hogy mi történt velük a sorozat óta. Ott van ugye Data, Riker, Deanna Troi, Hetes, Q, a Borg királynő, Q és maga Picard is. Minden karakter egy-egy újabb érzelmi hullám a felelevenítés tengerén. Ha igazi „Trekker” vagy, akkor nem kell őket bemutatnom. Brent Spiner, Jonathan Frakes, Marina Sirtis, Jery Ryan, Annie Wersching, John de Lancie és persze Patrick Stewart is hozza a kötelezőt, minden mozdulatukban ott van a régi rutin. De jönnek új szereplők is, mint például az élettől sok pofont kapott Dr. Agnes Jurati, akit Alison Pill alakít. Vagy Christóbal Rios kapitány (Santiago Cabrera) is, aki egyfajta Csillagflottás Han Solo a szériában. Isa Briones azaz Soji. Vagy az a karakter, aki érzelmet visz az egészbe és felmelegíti Picard szívét, Laris és a második évadban Tallinn, s az őket alakító Orla Brady színésznő. Összefoglalva jók a karakterek és az alakítások is kiválóak.

A sorozat, a maga eddigi két évadával egy igazi Star Trek remekmű lett. Gördülékeny sztorival, kibontott karakterekkel és mélyebb érzelmekkel. A második évadban például kiemelném Q-val való összeborulását Picard-nak, ami szerintem egy kimondottan megható csúcspont volt, annak ellenére, hogy mindig is egy idegesítő karakternek éreztem az idegent. De itt el tudtam engedni az egészet, pont ahogy a sorozatban Jean-Luc is tette. Egy negatívumot azért tudnák mondani, ami talán nem is annyira az, de egy erőltetett lépésnek mindenféleképpen nevezhető; ez pedig Rafi (Michelle Hurd) és Hetes (Jery Ryan) szerelmi szála. Nem az azonos neműséggel van a gond, hanem azzal, hogy ha már beletették akkor dolgozták volna ki jobban. Így azonban csak egy letudott, kötelező elemnek tűnik.

Az írók egyébként igazi Star Trek írók, Kirsten Beyer, Michael Chabon, Akiva Goldsman, Alex Kurtzman. Ők mind dolgoztak a mostani, sőt régebbi Csillagflottás, sőt rengeteg más remek sorozaton is! Szóval érthető a profizmus és a rengeteg megnyert díj is, többek között a Saturn, a Primetime Emmy és a CCA Super Award.

Szóval mindent összevetve „Trekker” -eknek kötelező. Meg mindenkinek, aki szereti a jó sci-fi-t. Szerintem senki sem fog csalódni, hiszen egy klasszikus karakter, talán utolsó kalandjait izgulhatjuk végig. Szerintem minden percért megérte és meg fogja érni, ezért is várom a harmadik évadot! De nagyon! Viszont addig itt van nekem a Discovery újrakezdése és a friss Strange New Worlds! Hamarosan ezekről is jelentkezem, de addig csekkoljátok csak Jean-Luc Picard kalandjait.