Retro bemutató: Sony PlayStation Portable (PSP)

Sziasztok!

Nemrég kiegészítettem a PS1-2-3 gyűjteményem egy PSP-vel, azaz egy Sony PlayStation Portable kézikonzollal. De nem ment minden simán. Halljátok hát a történetem és egy kis bemutatót erről a remek kis kézikonzolról.

Szóval, megrendeltem egy 2. generációst, egy sráctól, ami gyorsan meg is érkezett. Előszóban annyit tudtam, hogy a készülék rendben van, viszont nincs benne aksi, illetve egy picit viseltes töltővel rendben tudom majd működtetni és egy ideig helyhez kötve tudok vele játszani, egészen addig amíg nem veszek hozzá egy aksit a későbbiekben. Nos, a picit viseltes töltő konkrétan kontakthibás volt, akár csak a gép töltő csatlakozója, így vissza is küldtem a feladónak, hogy nem erről volt szó. Szerencsére visszakaptam az árát, amit később kiegészítve vettem egy másikat, egy 3 generációsat, ami aksival és töltővel, illetve CFW-vel is rendelkezik, azaz letöltött játékokat is futtat már a memóriakártyáról.

De, lássuk csak miről is van szó, mi is az a PSP konzol. A PlayStation Portable mint már említettem, egy kézikonzol, amit a Sony fejlesztett ki 2004-re. Pontosabban 2004. december 12-én jelent meg Japánban. Ezzel szemben Észak-Amerikában egy évvel később, 2005 március 24-én, az Európai régióban pedig ugyanezen év szeptember 1-én érkezett meg a boltok polcaira. A konzol válasz volt a Nintendo DS-ére. Erősebb is lett, mint a riválisai és ez lett a Nintendo kézikonzolos dominanciáját veszélyeztető első igazi vetélytárs, az akkora már megbukott SNK Neo Geo Pocket vagy a Nokia N-Gage után. A grafikus feldolgozó egysége abban az időben, csúcsgrafikára volt képes a kézikonzolokhoz mérten. A 4,3 hüvelykes kijelzője és a multimédiás képességei, mint a videólejátszója, illetve a TV-tunere a kor egyik meghatározó mobil szórakoztató eszközévé tették.

Aztán ott volt az a nagy előnye, hogy a neten keresztül feltudta venni a kapcsolatot a PlayStation 3 és más PSP konzolokkal, sőt az egyetlen olyan konzol a mai napig, ami optikai lemezt (UMD-Universal Media Disc) alkalmaz elsődleges adattárolóként.

A gépet egy MIPS R4000-es 333MHz processzor hajtotta meg 32 MB, illetve később a 2000-es, 3000-es, Go és E1000-as modelleknél 64MB társaságában. Egyébként ez a típusú processzor dolgozott a PS1 és PS2 motorháza alatt is, csak persze más modell. A 4,3 hüvelykes (Go esetében 3,8”), 16:9-es szélesvásznú TFT LCD kijelző felbontása 480x272 pixel volt. A hang-ról a E1000-es modellnél mono, a többinél sztereó hangszórók gondoskodtak. Sőt a 3-as szériánál és a Go esetében már beépített mikrofon is volt. De minden verzióban volt 3,5 jack csatlakozó a hangkivezetésnek. Kapcsolat terén a kis gép rendelkezett Wi-fi modullal, ami a 802.11b/g-s szabványt tudta, illetve felvolt szerelve USB kimenettel és a PSP Go esetében bluetooth kártyával. Sőt, ezzel már online, a PlayStation Network-ön is lehetett játszani, vagy digitálisan játékot venni.

Mint említettem, az eredeti PSP-1000-es modell, 2004-ben érkezett meg a vevőkhöz, majd ezt követte 2007-ben a PSP-2000-es, majd pedig 2008-ban a 3000-es változat. Rá megint egy évre egy full újratervezett PSP Go vitte tovább a szériát egészen 2011-ig amikor is megjelent az utolsó költségkímélő PSP-E1000. De nemsokra rá már meg is jelent a PlayStation Vita, ami tovább vitte a Sony kézikonzol örökségét. A PS Portable 10 éves élettartama alatt több mint 80 millió (más adatok szerint 82 millió) példányban kelt el. A legsikeresebb játék, ami megjelent rá a Grand Theft Auto: Liberty City Stories volt, ami 7,6 millió eladott darabnál állt 2015. októberében.

Szoftver támogatottság tekintetében a legfrissebb 6.61-es firmware-el a gép a következő funkciókat tudja: van rajta internetböngésző, GPS és online rádió. MP3-MP4-ATRAC3-AAC-WAV-WMA formátumokat támogató zenelejátszó, illetve videólejátszó, ami kezeli az MPEG-4 több fajtáját és az SWF-et is. JPEG-GIF-BMP-TIF-PNG képeket megjelenítő képnézegetőt. Csatlakoztathatunk hozzá USB-s kamerát, használhatjuk PS3 távirányítóként is vagy pedig Skype hívást is bonyolíthatunk rajta.

Nekem ugye CFW-zett verzió ütötte a markomat, amire eddig lemezes játékot még nem sikerült beszereznem, de letöltöttem már megannyi sikercímet, amiből párat már sikerült kipróbálnom, sőt a két God of War játékot már végig is vittem. Összességében eddig tetszett, annyira, hogy egy időre félre raktam még a Nintendo Switch-em is, amit kimondottan a jó kézikonzol mivolta miatt szereztem be. Eléggé beszippantott a God of War-ok és a Tomb Raider játékok világa. A kis gép, főleg mivel 3000-es széria, abból is Slim, így elég könnyű és nem fárasztja a kezem. Az aksija nagyon jól bírja, ami meglepő, hiszen nem egy nagy telepről beszélünk, hanem csak egy 1200mAh-es cuccról. Tetszik, hogy ha szeretném, akkor ráköthetném TV-re akárcsak a Switch-et, csak egy kábel kellene hozzá. A PS3-hoz hasonló menürendszere is tetszetős, amit XMB azaz Xcross Media Bar-nak hívnak hivatalosan. Hat fő menüpont van; Settings, Photo, Music, Game, Network, TV és ezeken belül találhatóak a további alpontok. Könnyen megtalálható minden, nem kell vele szöszölni. Egy dolog van, ami nem annyira jön be, de meglehet szokni, az pedig a gombok elhelyezkedése, és emiatt a játékok irányíthatósága. Így hiába a könnyű szerkezet, ha a gombkiosztás miatt néha ugyanúgy elfáradnak az ujjaim. 

A végső megállapításom pedig az, hogy ha valaki most kézikonzolt szeretne, nem feltétlenül kell Nintendo Switch-ben gondolkodnia. Maximum csak akkor, ha az exclusive címek érdeklik, vagy pedig mert a családdal szeretne rajta játszani. Más esetekben tökéletesen elég ez a kis szerkezet a mai használt árán 20.000 forint körül. Ezen az áron, főleg ha CFW-zett, olcsón nyújt szórakozást bárhol, ahol elővesszük.

Unboxing - Könyvek érkeztek

Sziasztok!

Egy újabb unboxing videót hoztam nektek, ugyanis végre megjelent a Witcher képregények 6. könyve, az Egy csepp igazság. Na, nem most hanem még szeptember 29-én. Én pedig egy napra rá meg is kaptam a csomagot, amit rögtön félre is tette és csak most volt rá időm, hogy végre kibonthassam, elolvassam és feltegyem a polcra, a Witcher gyűjteményembe. Plusz a képregény mellé még berendeltem egy másik hiányzó Vaják könyvet is, de ennek a kiléte derüljön ki a videóból. Jó szórakozást!

Facebook

YouTube

Filmajánló: Post Mortem

Sziasztok!

Érdekelne egy jó és rémisztő film, esetleg olyan, ami magyar? Akkor ezt a horrorfilmet neked készítették. Én még elkészülte előtt hallottam róla és most végre meg is tudtam nézni. Nemsokra rá pedig itt is az ajánlóm, fogadjátok szeretettel.

Ez a 115 perces, magyar horrorfilm még 2020-ban jelent meg. De én csak most értem el odáig, hogy végre megnézzem. Érdekessége, hogy a 94. Oscar-gálán a legjobb nemzetközi játékfilmnek járó magyar pályaműnek választották. A legnagyobb érdeme pedig, hogy végre egy magyar film, ami érdekes és új, de nem utolsó sorban jó is. Legalább is én nem láttam eddig hasonló témájú filmet a horror szekcióban, szóval végig fenntartotta az érdeklődésemet. Sőt, simán elviselnék egy folytatást, de akár egy Witcher-szerű sorozatot is, amiben a film főhősei a magyar vidéket járják és segítenek az embereknek a természetfeletti dolgok megoldásában. Lehet kicsit túlgondolom, de jó volt és jó lenne ilyen remek magyar alkotásokat nézni.

A történet szerint 1918-ban járunk az első világháború vége felé. A csatatéren folynak a harcok, s ezek egyikén a Tomás/Thomas nevű német katonát tüzérségi robbanás ledönti a lábáról és mindenki halottnak hiszi, így egy tömegsírba teszik. Ekkor egy öreg katona észreveszi, hogy még él és a segítségére siet, azaz kihúzza a gödörből. Eközben a halottnak hitt katona egy látomást lát, amiben egy fiatal lány jelenik meg előtte és visszahívja az életbe. Hősünk ekkor tér magához. Hat hónappal később vége a háborúnak és Tomás és az ő megmentője az Öreg ember, vásárokban szórakoztatják a népet. Az öreg elmeséli a fiatal katona látomását és halálon túli élményét, persze kiszínezve. Miközben társa fényképeket készít a családoknak halott hozzátartozójukról vagy hozzátartozójukkal, hogy az maradandóan megmaradjon emléknek a temetések után is. Ekkor tűnik fel a fiatal lány, akit akkor látott amikor halálközeli élménye volt. Megkéri, hogy menjen vele és a falubeliekkel és segítsen nekik a fényképekkel a gyászukban, hiszen az utóbbi időben megszaporodtak a halálesetek és a halottjaikat a hosszan tartó fagy miatt még csak el sem tudják temetni. Tomás pedig velük megy hiszen hajtja a kíváncsiság, miért látta akkor annak idején megsebesülésekor Annát. A faluba érkezve viszont furcsábbnál furcsább jelenségek kezdenek történni főhősünkkel és a helyiekkel egyaránt. A volt katona pedig, a lány segítségével, megpróbál a dolgok végére járni, hátha megtudja miért történik ez a lidércnyomás és mi köti őt és az újdonsült segítőjét a történésekhez.

A rendező Bergendy Péter, aki olyan filmeket rendezett, mint az Állítsátok meg Terézanyut! vagy A vizsga. A főbb szerepekben pedig Kleim Viktor (mint Tomás/Thomas), Hais Fruzsina (mint Anna), Schell Judit (mint Marcsa), Ladányi Andrea (mint nénike), Anger Zsolt (mint Imre), Reviczky Gábor (mint az Öreg ember) szerepeltek. A színészek java ismert és tapasztalt, így nem meglepő, hogy remekül alakítják a szerepeiket. Egyedül az Annát játszó Hais Fruzsina, az, aki új még ebben a világban, ez picit látszik is néha a játékán, de hát mindenki kezdte valahogy, és neki szerintem nem kell sok és egyszer még kiváló magyar színésszé avanzsál majd.  Amit ki kell még emelnem, hogy a kosztümökért Breckl János felelt és szuperjók lettek. Minden tökéletesen hozza a kor hangulatát.  De sajnos ő 2022. január 20-án elhunyt. Ő kosztümjei, többek között, olyan filmekben láthatóak, mint a Kontroll, Dolina, A feltaláló vagy a Viszkis. Nyugodjék békében!

Összességében egy nagyon jó magyar horrorfilm készült el. Remek történettel és alkotógárdával. Jó lenne több ilyet látni, és kevesebb külföldi licenc alapján elkészült pénztemetőt. Hiszen van itt jó történetíró, annál is jobb rendezők, és a legeslegjobb színészek armadája. Tessék valami egyedit letenni az asztalra, nem kell mindenben a nyugatot majmolni, vagy ha legalább azt teszik tegyék jól, és ne próbálják meg full ugyanazt létrehozni csak magyarul, tegyünk bele valami itthonit, valami egyedit, mint a Post Mortenben. Voltak és lesznek horrorok, de a történelmünkkel összekötve máris valami olyan egyedi jött létre, ami az apró hibáktól eltekintve, igazán emlékezetes. Mert mostanában sok filmet láttam, olaszt, amerikait, de napokkal később egyiken sem gondolkoztam tovább. Megnéztem őket és annyi, felejthetőek voltak. De itt ez a gyöngyszem, ami magyar és ami a megnézése után, még napokkal is foglalkoztatott! Szóval mindenkinek ajánlom, 18 év felett persze, de a horror és a magyar filmek rajongóinak feltétlenül kötelező darab. Szerintem nem fogtok csalódni!

Sorozatajánló: A periféria

Sziasztok!

A Peripheral egy amerikai sci-fi sorozat, amit Scott B. Smith készített az Amazon streaming szolgáltatónak. A premier most, 2022 október 21-én volt az Amazon Prime Video-n. A széria alapjául, William Gibson, 2014-es, azonos címen megjelent könyve szolgált.

A történet szerint Flynne Fisher, a beteg édesanyjával és a háborús veterán bátyjával élnek egy amerikai kisvárosban, úgy a 2030-as években. Az egyik nap a bátyja egy új VR hardvert kap, ami közvetlen az agyba sugározza a képet. Mivel Flynne sokkal jobb az online játékokban, ő próbálja ki a bátyja nevében az új eszközt. Később kiderül, hogy semmi sem az, aminek látszik, de legfőképpen nem játék, hanem élet-halál harc vár rájuk, az életükért és a jövőért.

A színészi munka kiváló, de ezen nem is kell csodálkozni, hiszen olyan tapasztalt emberek vannak a stábban, mint Chloe Grace Moretz (Anya kontra androidok, Ha/Ver, Engedj be!, Carrie), Gary Carr (Fülledt utcák, 21 híd, Halál a paradicsomban), Jack Reynor (Transformers: A kihalás kora, Fehér éjszakák, Sing Street), Louis Herthum (Home Before Dark, Westworld, Longmire) vagy Eli Goree (Riverdale, Pearson, Nagypályások, A visszatérők).

Szuperek a hangok és a zenék is, remekül át tudják adni a hangulatot. Sőt nagyban hozzájárulnak ahhoz a hangulathoz. Ezért Mark Korven-t lehet és kell is kiemelni. Ő olyan filmek zenéit szerezte, mint A boszorkány, A világítótorony, A magas fűben, vagy a Senki nem szabadul élve.

Ugyancsak remekek a képhatások, plusz amikor a 2033-as virtuális térben vannak, nagyon jól mutató él simítások vannak. Minden olyan mintha egy élethű számítógépes grafikát látnánk. Aztán ott vannak a szép tájképek a vidékekről, a 2099-es Londonról. Minden nagyon jó, szép és hangzatos, de…

De nem tudjuk miért megy a harc, azaz annyi kiderül; meg kell találni Aelitát, de azt három rész alatt sem ismertetik velünk, hogy pontosan miért. Plusz vannak apróságok, mint például, amikor meghal a serif kb. szó sem esik róla. de nem is nyomoz utána senki sem. Szóval hiába jók a hanghatások, szépek a képek, szuperek a színészi munkák. Ha az írói és a rendezői munka hibája miatt, ezek mind elvesztik kicsit a fényüket. Mert ha a néző céltalannak látja az egészet, és nem érti, végül miért megy a harc, hová halad a történet, azon kívül, hogy megtaláljuk a rejtélyes Aelitát, akkor megy az egész a levesbe. Bennem pedig ez, igenis egy űrt hagyott, így az első három rész végére. Az első részek mindig a cél felvázolására vannak fenntartva és igen is tessék már jól körbe mutogatni, miért is fognak küzdeni a karakterek, miért kell harcolniuk! Viszont, ha ezt a történet későbbi kibontása miatt nem mutatták be teljesen, mert hiszen ez is lehet a készítők célja, akkor pedig az xy személy megtalálásának fontosságát kiemelhették volna jobban. Mert így nem egészen az igazi.

Jól felépített a világ, ami az írónak köszönhető. Teljesen hihető jövőkép, főleg a katonai felszerelések és a virtuális világ tekintetében. Tipikus elemekkel fűszerezve, mint a céltalan leszerelt katonák, helyi kis király, szegény egyik napról a másikra tengődő főszereplőkkel, akikre egyszer csak rászakad a bank. Szóval ebben sem lesz hiba.

Ha sikerül karakteresebben bemutatni a célt, vagy inkább úgy írom; adnak egy komolyabb célt a történetnek, akkor a harmadik rész után felívelhet az egész. De addig nekem a szép képeken és a jó hangokon, zenéken kívül semmi igazán maradandót nem okozott ez a széria. Megnéztem és másnap már eszembe sem jut.

Kinek ajánlanám? Sci-fi rajongóknak feltétlenül. Akik szerették a Ready Player One-t, bár itt ugye nem teljesen ugyanaz az alapkoncepció. Sőt, akik szeretik az akció filmeket, azok is tehetnek vele egy próbát. A következő részekben pedig, reméljük, hogy felfelé ível majd az izgalmi faktor, mert akkor egy igazán jó sorozat válhat belőle!